Van egy pont a kertészkedésben, amikor már nem csak növényeket ültetünk. Nem csak színt, formát, illatot válogatunk. Hanem ráébredünk: a kertünk egy élő, lélegző világ. Egy ökoszisztéma, ahol minden rezdülés számít — és ahol mi is részévé válunk a történetnek.
A kert, mint érzékszervi élmény
Amikor tavasszal a talaj fölé hajolunk és az első komposzt-illat megcsapja az orrunkat, vagy amikor a nyári alkonyatban leülünk egy virágzó levendula mellé és a méhek zsongása körbeölel — ezek azok a pillanatok, amikor a kert túlmutat már a látványon.
Látjuk, halljuk, érezzük, ízleljük, tapintjuk. Ezáltal a kert egyszerre festmény, koncert és illatfelhő.
Művészi szemlélet a növényválasztásban
Egy jól megkomponált kert nem csupán “szép” — hanem hangulatokat idéz. A színek, a növények textúrái, a fény és az árnyék játéka egyfajta szabadtéri festménnyé áll össze. Amikor például egy finoman bólogató díszfüvet a háttérben egy mattzöld lombú cserje támogat, az előtérben pedig egy napsárga virágfolt ragyog, a kert egy vizuális történetet mesél el nekünk.
Természetközeli praktikák, amik életet visznek a kertjeinkbe
Az érzékelhető kert nem steril, hanem egy élő közösség.
Madarak és bepórzók hívogatása – virágzó növényekkel, kis vízforrásokkal.
Talajélet táplálása – komposztálással, mulcsozással, vegyszermentes gondozással.
Évszakok ritmusának követése – nem erőltetjük a növényeket, hanem megfigyeljük, mire van szükségük. Négy évszak színesen
Miért fontos az “érzékelhető” kert?
Mert amikor a kertünket nemcsak látjuk, hanem megéljük, akkor a gondozás már nem feladat, hanem kapcsolat. Egy lassú, kölcsönös figyelmen alapuló párbeszéd a természettel. És ez a párbeszéd változtat meg minket is.
Kérdés:
Ha TE kilépsz a kertedbe, mi az első érzéked, ami megszólal? A látvány, az illat, a hang — vagy talán a tapintás? Te mit érzel? Mi az amivel a kerted megszólít és magával ragad?
Ha kerttervezés kérdése merül fel benned, akkor keress bátran a
KertÁlmodó
oldalain.
(Facebook, Instagram, TikTok)
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése