Egy ház terasz nélkül mit sem ér. Sőt, a terasz olyan dísze és lelke a háznak, amely különleges kapcsolatot tud teremteni a házunk és a kertünk között. Talán ezért is szeretem annyira a házaknak ezt a pontját.
Nagyon sok házat néztünk az elmúlt években és hónapokban. Néhány esetben azt láttam, hogy az emberek azért akarják eladni a házukat, mert nem használják a kertjüket és akkor meg minek egy házat és egy kertet is fenntartani. Ahhoz az életformához egy lakás is megfelelne nekik. És azt kell mondjam, abból a szemszögből nézve a kert tényleg felesleges, így igaznak tűnt az okfejtésük.
Ám ilyenkor mindig felderengett bennem az új-zélandi és az ausztrál otthonok képe, ahol a kert és a ház egy tökéletes egységet alkotnak, ezért nincs is lehetősége az ott lakóknak elmenekülni a kert elől, sőt a két tér szinte egybeforr.
Az általunk megnézett házak szinte mindegyike átalakítható lett volna egy ilyen kertbarát otthonná. Csak pénztárca, de leginkább ötlet kérdése lett volna az egész.
Ez a kis ház, amelyet most otthonunkká igyekszünk alakítani, már rendelkezett egy fedett terasszal. Alapvetően jó adottságú, de nem túl csinos kivitelezésű, így aztán nekiláttunk, hogy egy olyan terasz fogadjon itt minket, amelyre mindig jó érzés kiülni esténként vagy hétvégi reggelenként, illetve a hazaérkezés is a kényelmes otthon benyomását keltse bennünk.
Első körben a régi kő lett feltörve, majd a lambéria két rétegben fehérre lett festve. Nagyon nem tetszett a megsárgult lambéria, viszont butaság lett volna kidobni vagy lecserélni. Vastag lazúrral megmentettük a helyzetet és így sokkal tágasabb és tisztább lett ez a belső tér.
Mivel nagy méretű járólapok kerültek lefektetésre a teraszon, ezért a kivitelezők padloponnal tökéletesen egyenletes felületet hoztak létre. Egy ideig reménykedtem, hogy kevesebb is elég lesz ebből az anyagből, de ilyen görbe alapzatot ritkán lát az ember lánya, így megadtam magam. Sajnos a terasz közepe centikkel magasabban helyezkedett el, mint a szélső pontjai, ezért is állt meg a becsapodó eső a terasz sarkokon.
Miután ezt megoldottuk mehetett a kövek elhelyezése. Itt volt egy kis aggodalom, hogy elég lesz a járólap vagy sem, de a látvány végül magáért beszél.
Majd a faszerkezetek lefestése következett. Kicsit nehezen találtam ki a festék típusát, mint azt az első körben gondoltam, de élvezet volt szép lassan átalakítani ezt a kis teret olyanná, amilyennek megálmodtam.
Még sok apró és nagyobb munka van hátra. Folyamatosan sorolom magamban, ezért ide le se merem írni nektek.
ELŐTTE
Nagy tér, jó kiindulási alapok.
KÖZBEN
Amikor már vízszintbe került az aljzat és fehérré vált a lambéria.
Itt már belevágtam a festési gyakorlatokba, hogy amikor a ház megkapja a végleges színét, minden passzoljon mindennel. :D
JELENLEGI ÁLLAPOT
Hangulatos, világos tér, ahová nagyon jó kiülni és élvezni a kert látványát.
Ui.: Ezt a bejegyzést is itt írom, miközben valahonnan messze távolból egy együttes zenéje szűrődik fel, pont annyira, hogy ne zavarjon, de érdekelni kezdjen. :)
Lassan besötétedett, így a kert megtelt tücskök ciripelésével, amit olyan megnyugtató hallgatni az esti órákban. Nemrég egy szitakötő repült el mellettem a kert füvét pásztázva, miközben rendszeres látogatóink a kis gyíkok és békák is, aminek inkább a fiúk örülnek közelről és én inkább csak a távolból mosolygok. A vakond sajnos mindent megtesz, hogy hepe-hupásra alakítsa a gyepemet, így összességében elmondható, hogy a flóra és fauna egyensúly ideálisnak mondható a kertünkben, amit egy teraszról nézegetni még kellemesebb látvány.
Amint újabb kerti fejlemények születnek, természetesen írok és posztolok róla.
A szerző: Borbás Ágnes
5 megjegyzés :
Úgy látom, hogy mint mindenben itt is vannak, akik szívüket-lelküket beleteszik egy kertbe, ha már "rákaptak". Mások távol tartják magukat tőle. Pedig milyen jó egy kertes, művelt kertes házba hazajönni, ott élni. Szép a teraszod, jó hangulata van.
Nagyon hasonló a mi teraszunk is, fent lambériával van borítva. 19 év után azon agyalok,hogy néhány nem nyitható tetőtéri ablakot tegyünk be felülre,mert eléggé besötétíti a lakást a fedett terasz is. Persze a fák is. Hatalmas ötlet,hogy fehérre festettétek a lambériát, így sokkal világosabb a hatás. Nekem is kedvenc helyem a terasz és most már élvezhető is, hiszen nincsen 35 fok.:)Esőben különösen szeretek ott ülni.:)
Nagyon köszönöm Holdgyöngy a kedves szavaidat. :) Igen, én is így gondolom.
Ebben a kertben lesznek még meglepetések, amelyeket előre nem szeretnék elpuffogtatni. Amikor ott tartunk, akkor érzékelhető lesz, hogy milyen kis "apróságokon" múlik a kert aktív használata.
Kedves Mamka!
Köszönöm, hogy írtál és örülök, hogy tetszik a fehér lambéria. Nem volt teljesen egyértelmű mindenki számára, hogy miért érdemes fehérre festeni, de örülök, hogy te látod még így fotókon keresztül is a miértjét. :)
Sajnos nem tudok neked tanácsot adni, így látatlanban, hogy pár darab ablak segítene-e a lakásod fényviszonyán. Azt viszont letesztelheted, hogy télen (lombhulláskor, ha lombhullató) világosabb lesz-e az otthonod vagy sem, amin később egy erőteljesebb metszéssel korrigálhatsz.
Ez az ősz pedig idén kifejezetten csodás, hogy kinti teraszozásra csábítson. Jó kerti feltöltődést! :) :) :)
Azt hiszem,hogy akinek nincsen ilyen terasza, az nem tud úgy belegondolni,hogy a fehér lambéria mennyire világosít.:) Igen, metszek is, csak ahhoz férfierő is kell és őt nehéz belasszózni,mert a balatoni telken dolgozik sokat.:) De azért alakul a dolog.:) 19 éve lakunk itt és azóta bizony nagyon megnőttek a fák, úgyhogy metszeni szeretnék rendesen. Jó az árnyék, de abból is megárt a sok.
Szép őszi napokat kívánok neked!!!!
Megjegyzés küldése