A koratavasszal kísérlet képpen letakart rebarbarám, pár hét leforgása alatt hihetetlen sebességgel nyúlt meg.
Íme, az eredmény:
Íme, az eredmény:
Most már tudom, hogy ha lehet, minden levél kezdeményt várjunk meg, és csak azután tegyük rá a cserépborítást. Azok a levelek, amelyek szinte ki sem dugták még a fejüket, igen nagy bajban voltak a letakarást követően. Konkrétan megállt a növekedésük. Miközben a másik két rebarbara szár olyan iramban igyekezett felfelé növekedni (keresve a fényt), hogy három hét után kicsinek bizonyult a számukra kinevezett takaró cserép. Ettől függetlenül még benn hagytam őket a cserép alatt, és az elmúlt napok esői meghozták a várva várt hatást: Erős, húsos szára lett!
És, hogy mi készült belőle, azt holnap megtalálod itt a blogon.
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése