Virágokat vetőmagról nevelni mindig nagy kaland.
Ennek a cikknek az írója egy nagyon kedves ismerősöm, aki virág- és növényrajongását hivatásszerűen űzi, kertészmérnök, virágkötő és táplálkozás tudományi szakértőként. Az elkövetkező posztban Mazán Anitától fogtok olvasni itt a blog oldalán, Segítségével bátran hozzákezdhettek egy virágosabb kert kialakításának és a saját nevelésű virágokból majd csokrokat is készíthettek.
Egy- és
kétnyári növények a virágos kertekért
-Növények
amiből mindenkinek kell legalább egy köteg-
Te is unod az örökzöldekből és fűből álló udvarokat? Szerinted is az igazi kert az, ahol minden évszakban színes virágok nyílnak (lehetőleg több színben, formában és méretben)?
Az első rügyek kipattantak már, úgyhogy neki is állhatunk a
szépen virágzó növények utánpótlásának. Ha van egy csöppnyi erkélyed, teraszod,
hiányos évelő ágyásod, egy talpalatnyi szabad területed, akaraterőd, kitartásod
és egy- két ügyes trükköd (amit tőlünk megtanulhatsz) neked is csodás
virágágyásod lehet fillérekből. Tarts velünk! Neveljünk együtt virágzó
növényeket, kössük őket csokorba és bátran díszítsük helyiségeinket vele, vagy
adjuk ajándékba az arra érdemeseknek.
Személy szerint azért kedvelem az egyéves - vagy egynyári –
virágokat, mert legtöbbjük magról is könnyen szaporítható, egyetlen tenyészidőszak
alatt hoznak vegetatív részeket és virágokat, arról nem is beszélve, hogy
nagyon széles a választék, amiből minden évben választhatunk. A kétnyáriak ettől
kicsit eltérően növekednek. A vegetációs időszak első felében a gyökér, szár és
levél fejlődik, a virágképződés és a magérlelés pedig a második évben
következik be.
Évről-évre új színek és formák, kell ennél több? Egyszerűen
megunhatatlanok.
Ki tudna nemet mondani a csodás púder színű rézvirágra vagy
a levelével díszítő hamvaskára?
Hogy álljunk neki?
1. Válasszunk magot!
(Én mindig arra szavazok, hogy
legyen sokféle magunk, próbáljunk ki új fajtákat, színeket, kísérletezzünk
bátran vetésükkel!)
2. Válasszunk szaporításra alkalmas edényt és időpontot
 |
| Palántanevelő lebomló anyagból |
Egynyári növényeinket március-áprilisban vethetjük
szaporítóládába, kis cserepekbe, vagy préselt tőzegből, kókuszrostból készült
edényekbe (a lebomló anyagból készülő cserép megvédi a növényt az átültetéskor
bekövetkező sérülésektől, így én csak ajánlani tudom). Tulajdonképpen minden
edény megfelel erre a célra, kivételt képeznek ez alól a fémedények.
Használhatunk tőzegpogácsát is (manapság igen népszerű),
csupán 125 ml kézmeleg vizet kell a pogácsákra önteni, ezek megszívják magukat,
majd újabb 75 millilitert kell hozzáadni! Két-három mag kerül egy pogácsára. Az
öntözés mindig alulról történjen!
A magokat szobahőmérsékleten neveljük, vagy - üvegedénnyel
takarva - akár szabadban is. Rendszeresen permetezzük a csíranövényeket, ne
öntözzük, csak abban az esetben, ha azt az ültetőközeg úgy kívánja, akkor
alulról kaphat folyadékot!
A csíráztatás világos helyen történjen, különben a növénykék
hajlamosak a megnyúlásra.
A csíráztatás jobb, ha melegebb helyen történik, a
palántanevelésnél viszont egyre kevesebb hőre van szükség, így azt csökkenteni
kell.
Palántanevelés lebomló anyagban:
 |
| 1. Virágmagok |
 |
| 2. Földdel feltöltés |
 |
| 4. Magok elhelyezése a lyukakba |
 |
| 3.Magok helyének, mélységének jelölése |
 |
| 5. Kész vetés |
Vetés szaporítótálcába:
 |
| 1. Magágy készítése |
 |
| 2. Magágy előkészítése - 2. |
 |
| 3. Jó magágy |
 |
| 4. Magok szórása szaporítótálcába |
 |
| 5. Elkészült a vetés |
 |
| 6. Csíranövények |
Én a következő növényeket választottam idén:
Magyar név
|
Latin név
|
Vetési idő
|
Hova és hogyan vetjük?
|
Kiültetés ideje
|
Virágzás
|
Amaránt
|
Amaranthus caudatus
|
XI.-IIII.
|
Szabadföldbe
|
IV.
|
3 hónappal
vetés után
|
Angyalgyökér
|
Angelica archangelica
|
IV.
|
Szabadföldbe
|
-
|
-
|
Borzaskata
|
Nigella damascena
|
III.
|
Szabadföldbe
|
-
|
VI.-VIII.
|
Cickafark
|
Achillea millefolium
|
III.
|
Szabadföldbe
|
-
|
VII.-IX.
|
Didiscus
|
Didiscus sp.
|
I-II.
|
Szabadföldbe
|
V.
|
V.-IX.
|
Díszfüvek
|
-
|
IV.
|
Szabadföldbe vethető
1 cm mélyen
|
-
|
VII-IX.
|
Egynyári fátyolvirág
|
Gypsophila elegans
|
IV-V.
|
Szabadföldbe vethető
1 cm mélyen;
márciusban fólia alá is vethető
|
-
|
VI-VIII.
|
Ernyős verbéna
|
Verbena x hybrida
|
III.
|
Szabadföldbe
|
IV.
|
VII.-IX.
|
Harangláb
|
Aquilegia spp.
|
IV-V.
|
0,5 cm mélyen fólia alá
|
VIII-IX.
|
V-VI.
|
Jégvirág
|
Euphorbia marginata
|
IV.
|
Szabadföldbe 1,5 cm mélyen
|
-
|
VII-X
|
Nagy rezgőfű
|
Briza maxima
|
III.-IV.
|
Szabadföldbe
|
-
|
VII.
|
Nagyvirágú bársonyvirág
|
Tagetes erecta
|
IV.
|
Szabadföldbe 1 cm mélyen
|
-
|
VII-IX.
|
Oroszlánszáj
|
Antirrhinum majus
|
II.-III.
|
Fólia alá, szaporítótálcába
|
V.
|
VI.
|
Ökörfarkkóró
|
Verbascum sp.
|
III.-IV.
|
Szabadföldbe
|
-
|
VI.-IX.
|
Ördögszem
|
Scabiosa atropurpurea
|
III.-IV.-V.
|
III.-IV.: fólia alá; IV.-V:
helyrevetéssel
|
V.
|
VII.-X.
|
Rézvirág
|
Zinnia elegans
|
IV.
|
Szabadföldbe
|
-
|
VII.
|
Szagos díszbükköny
|
Lathyrus odoratus
|
III.
|
Szabdföldbe
|
-
|
VI.-
|
3. Figyeljünk a fontosabb lépésekre!
Fontos lépés a pikírozás vagy tűzdelés és az edzés.
Előbbinél a sűrűn vetett egynyáriak talaját fellazítjuk, majd egyesével
kiemeljük a sziklevelekkel rendelkező növényeket, végül cserépbe vagy
palántanevelő tálcába ültetjük. Az állandó helyre vetett növényeknél – melyeket
kezdetektől szabadföldön nevelnek - ez elhanyagolható (nem feltétlenül
kedvelik, ha bolygatják őket pár lombleveles korban).
Edzésnek pedig azt nevezzük, ha a kiültetés előtt egy héttel
a külső körülményekhez kezdjük szoktatni a gyenge szárral rendelkező, fiatal
egynyáriakat. Kezdésnek vigyük ki a szabadba pár órára a növényeket, majd ezt
az időt növeljük egészen addig, amíg kint nem hagyhatjuk véglegesen!
Mindenkinek sok sikert a palánták neveléséhez!
Körülbelül egy hónap múlva újra jelentkezem, ha a növényeim már lomblevelekkel is rendelkeznek.
A bejegyzés szerzője: Mazán Anita
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése