Amikor az ünnepek után végre ismét kijutottam a kertbe egy hosszabb időre, sajnos még a nap sem sütött. Ettől függetlenül én nagyon élveztem, mert miközben fejben készültek az ágyástervek, és elképzeltem két széket egy asztallal a fügebokor alá, fejben rajzoltam és számoltam, aközben lelkesen összegereblyéztem a maradék falevél egy részét a bokrok alól és a virágágyásokból.
Szerintem ez a nyár végén rózsaszín virágokkal bókoló szellőrózsa
most is bájosan díszíti a kertet.
Alapvetően engem nem zavar, ha télen a virágágyásaimban marad a falevelek egy része, mert egy keményebb fagy esetén ez jól szigetel és megvédi az érzékenyebb növényeket. De most sajnos valami lakó költözhetett be falevelek közé, mert minden, aminek kicsit is puhább levele volt, azt cakkosra rágta. Így megelőzve a nagyobb bajt, alapos gereblyézésen esett át a virágágyás.
A látvány pedig igazán szívderítő volt, amikor a levelek alatt megpillantottam a tavasz első jeleit. Az írisz már legalább 7cm magasan kidugta leveleit a földből. Megtaláltam a hóvirágcsokrot is, ami idén is tökéletes formájában várja a tavaszt. A veteményeskertben az elfagyott citromfű szárak alatt pedig már ott kukucskálnak a friss hajtások.
A komposztáló pedig egyre több falevelet rejt el, ezzel is előkészítve az idei őszi szezont.
Jó volt ez a hétvége! :)
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése