Ma ismét egy olvasóm kertjét szeretném bemutatni nektek, akinek fantasztikus a szakértelme, a hozzáállása, és a növényei választéka a kertjében. Amikor átküldte a fotóalbuma címét, én napokig csodálattal válogattam a kertjét bemutató képekből. Az egész olyan, mintha egy izgalmasan és ízlésesen megtervezett botanikus kertben sétálnál. Mindenhol meglepetés virágok bukkannak fel, miközben izgalmas, madarakat csábító sövény összeállítás szegélyezi az egész kertet. Mivel szenvedélye a mészköves talajt tűrő növények kikisérletezése, ezért ez a hatalmas kert jó terepet is szolgáltat erre.
1. Honnan jön a kert és a növények szeretete?
Egy alföldi faluban nőttem fel és mindig volt egy kis virágos kertünk. Ez az 50-es években volt, amikor nem nagyon volt pénz virágok vásárlására, és inkább virágmagokat cseréltek az emberek. Csak a hagyományos régi falusi virágokat ismertem, mint viola, verbéna, estike, rózsa, porcsinrózsa (Portulaca)… stb. Itt tanultam meg a „kertészkedés” alapfogásait, a kapálást, gyomlálást, palánták ültetését. Nem állítom, hogy itt szerettem meg a kertet és a növényeket, mert egy gyerek inkább játszani szeretne és nem a kötelező feladatokat.
Egyetemi éveim alatt (biológia-kémia szak) tolódott az érdeklődésem a növények és az állatok felé, ez szakmámnak megfelelő volt. Nagyon sokat jártunk terepre. Bár ekkor még a kert nem érdekelt, inkább a gyalogtúrákat szerettem.
Később, amikor már tanítottam, ez a természetszeretet oda vezetett, hogy diákcsoportokat, osztályokat vittem kirándulni és velük is próbáltam megkedveltetni a természetet. Tehát a növények szeretete megelőzte a kert szeretetét nálam, és mivel a vadvirágokat elég jól ismertem ennek nagy hasznát vettem később a kert építésénél.
Később sokat utaztunk és külföldi útjainkon sok szép kertet is láttunk. Ekkor kezdtem vásárolni a kertépítéssel foglalkozó könyveket, bár kilátásom nem volt még akkor sem a saját kert kialakítására.
2002 volt egy fordulópont az életünkben, amikor decemberben elköltöztünk a nagyvárosból egy kis dunántúli faluba. Én már nyugdíjas voltam ekkor, a férjem egy évvel később vonult nyugdíjba. Vettünk egy kertes házat, nagy telekkel, 2200 négyzetméternél valamivel nagyobb a terület. A ház felújításra szorult, a terület meg egyáltalán nem volt kert jellegű. Innentől a feladataink megoszlottak. Én a kert tervezését és kialakítását vállaltam.
Nem gondolkoztam hagyományos virágágyásokban, számomra a francia kertek idegenek, bár tetszenek azok is, de az angol vidéki kertek sokkal közelebb állnak hozzám.
Először a tarackmentesítést kellett elvégeznem, ami azt jelentette, hogy módszeresen felástam a virágoskertnek kijelölt területet (kb. 800 négyzetméter) és kézzel kiszedtem, összegyűjtöttem a tarackot.
Közben elkezdtem a sziklakert helyének kialakítását (hossza 20 m, szélessége 5 m). Ide földet kellett hozatni, természetesen sziklákat és a drénezéshez anyagot. Ezek voltak a legnehezebb munkák, amihez sajnos kevés segítségem volt. Ezután őszig a sziklakert talaját hagytam ülepedni, öntöztem és gyomláltam.
Közben a kertet ismételten felástam és a megjelenő tarackot kiszedtem. Ha ezt nem teszem, máig azzal kellene az időmet tölteni, hogy megszabaduljak tőle.
Így 2003 őszére a kert készen állt a cserjék beültetésére.
A kert talaja meszes, sziklás, köves. Olyan növényeket kellett keresnem, amelyek igénytelenek, gyorsan nőnek és az erős szelek ellen védik a kertet. Mint például veresgyűrű somot (Cornus sanguinea), galagonyát, kökényt, vadrózsát, fagyalt. Ezzel megkezdődött a madárbarát kert kialakítása.
Kertészetekből inkább földlabdás és konténeres örökzöldeket és cserjéket vásároltam, figyelembe véve azt, hogy a talajt melyik bírja jól. A cserjék tervezésénél tehát nagyon figyelembe kellett vennem azok igényeit, mert évente telepíthettem volna, ha nem bírják a körülményeket.
A fák és cserjék fokozatosan kerültek a helyükre, minden évben tavasszal és ősszel ültetek és alakítom a kertet. Próbálkoztam természetesen olyan növényekkel is, amelyek bár tetszenek, nem sokáig maradhatnak meg a jelen talajviszonyok mellett, de reménykedtem… 2-3 évnél tovább nem bírták, hiába használtam tőzeget a talaj savanyítására. Fákkal és cserjékkel nem próbáltam kísérletezni, ahhoz drágák. Lágyszárúakkal inkább.
Cserjék és fák ültetésénél a virágzási időt, lombszíneződést is figyelembe vettem. Kedveli a helyet a gyöngyvessző (Spirea), kínai lonc, (Kolkwitzia), fagyal (Ligustrum), bármelyik som, a bangiták, a nyáriorgona, orgona, cserszömörce, fák közül a nyír, korai juhar, dísz szilvák, arizonai ciprus, tuják.
A sziklakert beültetését 2004 tavaszán kezdtem. Ehhez rengeteg növényre volt szükségem az elején. Később viszont nem győztem elajándékozni, annyira elszaporodtak a sziklai növények.
A tavat 2 évig ástam, illetve második évben már volt segítségem, ugyanis éppen ezen a részen sziklát kellett bányászni. Két ásónyom után már nem volt talaj, csak szétmállott kőtörmelék.
Azt hiszem ebben az is benne van, hogy szerettem tanítani, most meg a tapasztalatok átadásával taníthatok.
Legkedvesebb kerti virágaim a kökörcsinek, amelyek a sziklakertben szépen elszaporodtak. Kora tavasszal gyönyörű a kökörcsinmező.
Cserepes növények közül a leanderek a kedvenceim és a többi mediterrán növény, de ezek tartását korlátozza, hogy teleltetni kell. 60 cserépnél többet nem tudok bezsúfolni, így ősszel többet elajándékozok.
Van olyan időszak, főleg nyáron, amikor kevesebb a munka és többet lehet gyönyörködni.
Szeretnék már többet pihenni és szemlélődni a kertben.
Egyetemi éveim alatt (biológia-kémia szak) tolódott az érdeklődésem a növények és az állatok felé, ez szakmámnak megfelelő volt. Nagyon sokat jártunk terepre. Bár ekkor még a kert nem érdekelt, inkább a gyalogtúrákat szerettem.
Később, amikor már tanítottam, ez a természetszeretet oda vezetett, hogy diákcsoportokat, osztályokat vittem kirándulni és velük is próbáltam megkedveltetni a természetet. Tehát a növények szeretete megelőzte a kert szeretetét nálam, és mivel a vadvirágokat elég jól ismertem ennek nagy hasznát vettem később a kert építésénél.
Később sokat utaztunk és külföldi útjainkon sok szép kertet is láttunk. Ekkor kezdtem vásárolni a kertépítéssel foglalkozó könyveket, bár kilátásom nem volt még akkor sem a saját kert kialakítására.
2002 volt egy fordulópont az életünkben, amikor decemberben elköltöztünk a nagyvárosból egy kis dunántúli faluba. Én már nyugdíjas voltam ekkor, a férjem egy évvel később vonult nyugdíjba. Vettünk egy kertes házat, nagy telekkel, 2200 négyzetméternél valamivel nagyobb a terület. A ház felújításra szorult, a terület meg egyáltalán nem volt kert jellegű. Innentől a feladataink megoszlottak. Én a kert tervezését és kialakítását vállaltam.
2. Egy ágyás gondos tervezés vagy inkább kisérletezés eredménye?
2003 telén és kora tavaszán volt időm elmélkedni, hogy milyen kertet szeretnék kialakítani. Milliméter papíron többféle variációt megrajzoltam, megterveztem a kertet a konkrét körülményekhez igazítva. Azt tudtam, hogy egy nagy sziklakertet szeretnék, egy kis kerti tavat, pihenőket, sütő-és főzőhelyet. Ezek megvalósítását sorrendbe raktam.Nem gondolkoztam hagyományos virágágyásokban, számomra a francia kertek idegenek, bár tetszenek azok is, de az angol vidéki kertek sokkal közelebb állnak hozzám.
Először a tarackmentesítést kellett elvégeznem, ami azt jelentette, hogy módszeresen felástam a virágoskertnek kijelölt területet (kb. 800 négyzetméter) és kézzel kiszedtem, összegyűjtöttem a tarackot.
Közben elkezdtem a sziklakert helyének kialakítását (hossza 20 m, szélessége 5 m). Ide földet kellett hozatni, természetesen sziklákat és a drénezéshez anyagot. Ezek voltak a legnehezebb munkák, amihez sajnos kevés segítségem volt. Ezután őszig a sziklakert talaját hagytam ülepedni, öntöztem és gyomláltam.
Közben a kertet ismételten felástam és a megjelenő tarackot kiszedtem. Ha ezt nem teszem, máig azzal kellene az időmet tölteni, hogy megszabaduljak tőle.
Így 2003 őszére a kert készen állt a cserjék beültetésére.
A kert talaja meszes, sziklás, köves. Olyan növényeket kellett keresnem, amelyek igénytelenek, gyorsan nőnek és az erős szelek ellen védik a kertet. Mint például veresgyűrű somot (Cornus sanguinea), galagonyát, kökényt, vadrózsát, fagyalt. Ezzel megkezdődött a madárbarát kert kialakítása.
Kertészetekből inkább földlabdás és konténeres örökzöldeket és cserjéket vásároltam, figyelembe véve azt, hogy a talajt melyik bírja jól. A cserjék tervezésénél tehát nagyon figyelembe kellett vennem azok igényeit, mert évente telepíthettem volna, ha nem bírják a körülményeket.
A fák és cserjék fokozatosan kerültek a helyükre, minden évben tavasszal és ősszel ültetek és alakítom a kertet. Próbálkoztam természetesen olyan növényekkel is, amelyek bár tetszenek, nem sokáig maradhatnak meg a jelen talajviszonyok mellett, de reménykedtem… 2-3 évnél tovább nem bírták, hiába használtam tőzeget a talaj savanyítására. Fákkal és cserjékkel nem próbáltam kísérletezni, ahhoz drágák. Lágyszárúakkal inkább.
Cserjék és fák ültetésénél a virágzási időt, lombszíneződést is figyelembe vettem. Kedveli a helyet a gyöngyvessző (Spirea), kínai lonc, (Kolkwitzia), fagyal (Ligustrum), bármelyik som, a bangiták, a nyáriorgona, orgona, cserszömörce, fák közül a nyír, korai juhar, dísz szilvák, arizonai ciprus, tuják.
A sziklakert beültetését 2004 tavaszán kezdtem. Ehhez rengeteg növényre volt szükségem az elején. Később viszont nem győztem elajándékozni, annyira elszaporodtak a sziklai növények.
A tavat 2 évig ástam, illetve második évben már volt segítségem, ugyanis éppen ezen a részen sziklát kellett bányászni. Két ásónyom után már nem volt talaj, csak szétmállott kőtörmelék.
3. Van-e segítséged a nagyobb kerti munkák alkalmával? Ha igen, akkor milyen munkákat adsz ki a kezedből?
Segítségem nem túl sok van. A fák ültető gödreinek kiásása, a sövény nyírása a lemosó permetezések azok, amelyeket átadok a férjemnek. A gyomlálást nem tudom másra bízni, tekintettel a sok növény fajra. Egyszer hívtam segítséget, de többé nem teszem. Inkább a kertet alakítom olyanná fokozatosan, hogy mutasson, de kevesebb legyen benne a hajlongással járó munka.4. Hihetetlen nagy a növényválaszték a kertedben. Van-e olyan, ami különösen kedves a számodra?
Valóban nagyon sok faj és fajta növény van a kertben. Ez elsősorban azért van, mert vonz minden új megismerése. Könnyebb dolgom lenne, ha néhány fajt használnék, de szeretem megfigyelni hogyan viselkednek ebben a környezetben az újonnan beszerzett növények.Azt hiszem ebben az is benne van, hogy szerettem tanítani, most meg a tapasztalatok átadásával taníthatok.
Legkedvesebb kerti virágaim a kökörcsinek, amelyek a sziklakertben szépen elszaporodtak. Kora tavasszal gyönyörű a kökörcsinmező.
Cserepes növények közül a leanderek a kedvenceim és a többi mediterrán növény, de ezek tartását korlátozza, hogy teleltetni kell. 60 cserépnél többet nem tudok bezsúfolni, így ősszel többet elajándékozok.
5. Milyen kertésznek tartod magad? Inkábbpihenni szeretsz a kertben és élvezni a szépet, amit alkottál, vagy reggeltől estig aktív kertészkedéssel töltöd a napodat?
Szeretnék én pihenni, de ha leülök egy-egy kis pihenőhelyre a kertben, azonnal észreveszem, hogy ott egy gaz, amit azonnal ki kell húzni. :) Vagy éppen feljegyzem, hogy valamit nem éppen a legjobb helyre ültettem, és azt az első adandó alkalommal át kell helyezni. (Mivel sok és sokfajta íriszem van, ezeket 3-4 évente át kell ültetni.)Van olyan időszak, főleg nyáron, amikor kevesebb a munka és többet lehet gyönyörködni.
6. Milyen terveid vannak az idei kerti szezonra?
Erre az évre nem tervezek különösebb dolgot. A tavasz majd eldönti, hogy min kell változtatni, kell-e cserélni valamilyen növényt, mert bár eddig igazán tél nem volt, csapadék tavaly egész évben kevés volt és a tél is csapadékszegény. Az örökzöldeket télen is kellett öntözni, ezért csak remélhetem, hogy megmaradnak.Szeretnék már többet pihenni és szemlélődni a kertben.
Kedves Joli! Köszönöm, hogy bemutattad nekünk a kertedet és történetét!
Most pedig egy kerti sétára invitállak Benneteket!
Most pedig egy kerti sétára invitállak Benneteket!
Ha megtetszett Joli kertje, akkor a KERTIMÁDÓ blogra kattintva még több információt és képet találsz.
A képek Joli tulajdonában állnak, felhasználni csak az engedélyével lehet.
Ha úgy gondolod, hogy ismersz olyan hangulatosan szép kerteket, amelyekről itt is szívesen olvasnánk, akkor kérlek jelezd felém! A blogból tudsz üzenetet küldeni.
A képek Joli tulajdonában állnak, felhasználni csak az engedélyével lehet.
Ha úgy gondolod, hogy ismersz olyan hangulatosan szép kerteket, amelyekről itt is szívesen olvasnánk, akkor kérlek jelezd felém! A blogból tudsz üzenetet küldeni.
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése