Egy rózsafuttatót sokféleképpen kialakíthatunk: Fix rácsos elemekből, ami akár fából vagy fémből is készülhet. Készülhet boltíves virágkapuként vagy akár a házunk falának egy kisebb részére rögzítve, de befuttathatjuk ezzel a mesebelien virágzó növénnyel a kerítésünket is. Ami fontos szempont, hogy minden esetben biztosítani kell a rózsaágak rögzítésének a lehetőségét.
Én miért választottam egy teljesen más lehetőséget? Mert egy viszonylag nagy területet alakítottam át a rózsák számára, ami fix elemekkel (nem lehetetlen, de) nehézkesebb lett volna.
A rozsdamentes sodrony és a fa ötvözete igazán látványos dekoráció lett a kertben. A sodrony szinte ékszerként csillog, amikor megcsillan rajta a napfény. Tudom, ez csak átmeneti állapot, mert elsősorban a rózsák virágszirmait szeretném itt tömegével csodálni, de egyelőre már ez a látvány is lenyűgöz.
Mikor elkészült, rájöttem, hogy igaza volt a sógoromnak.
Eszközök és anyagok nagy része a Praktiker-ből érkezett:
Rózsák, amiket ide terveztem: Wollerton Old Hall és Ghislaine de Feligonde |
- Mérőszalag
- Ceruza
- Fúrógép
- Csavarozógép
- Vízszintmérő
- Ászokcsavar
- anya (M8)
- Gyűrűsanya (M8)
- Sodronykötél horganyzott (3 - 5 mm bármelyik jó)
- Huzalfeszítő
- Kötélszorító
- Kötélszív horganyzott
Fontos! Vízszintmérővel jelöld ki a szembelévő oszlopok legalsó rögzítési pontját. Nem biztos, hogy azonos magasságban lesz mindkét oszlop 50 cm - es magassága.
A jobb oldali oszlopköznél (azért, hogy a csavarok ne akadjanak össze) 15 cm- rel feljebb kezdtem rögzítést. Azaz, 65 cm magasságban volt az első rögzítési pont, és onnantól kezdődően 30 cm- ként jelöltem ki, fúrtam ki, és csavaroztam be ezeket a láthatóan nagyon is látványos rögzítő gyűrűket.
(Nézd meg a mai napi Story-ban hogyan készült!)
A huzalfeszítő segítségével későbbiekben is tudod majd állítani a sodrony feszességét, amikor esetlegesen a növények súlya ráterhelődik.
Még egy fontos mozzanat volt hátra van ahhoz, hogy ezt az igazán könnyed, indusztriális, de mégis bármelyik kerthez kapcsolható dekorációs elemet befejezzem.
Külső feszítő pontokat kellett létrehoznom.
Ugyanis az oszlopokon belül felfűzött huzalok, olyan erővel kezdték összehúzni ezt a három függőleges elemet, hogy szükségük lett egy ellenerőre, ami így egy szép és feszes látványt hozott létre.
Mikor elkészült, rájöttem, hogy igaza volt a sógoromnak.
Ezt tényleg el kellett készítenem!
Már most önmagában is gyönyörű lett. Az anyagok összeházasítása és ez a könnyed megjelenés, olyan különleges látványt eredményez, amit érdemes nektek is kipróbálni.
Mai posztomban szponzorált tartalmat olvashattatok.
Az előzményeket itt találjátok:
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése