Mióta hétről-hétre készülök a "Valentin napi apróságaimmal", azon gondolkodom, hogy vajon ezek a tárgyak felületes kedvességeknek tűnhetnek-e a részemről, vagy tényleg értékelhető figyelmességek?
Aztán az elmúlt hetekben rájöttem, hogy számomra a Valentin nap lényege az, hogy valami pluszt adjak a szeretteimnek, amitől egy átlag téli nap ünnepi hangulatot ölthet.
Így született meg ez az ötlet.
Annak idején biztos sokatok szeretett krétával táblára írni. Kicsit utána kellett járnom, hogy hol tudok olyan táblafestéket venni, ami a rózsaszín valamely árnyalatára emlékeztet, de mégsem kerget ki a világból. (Megsúgom, hogy üvegben sokkal pinkesebb árnyalatú volt a festék, és ezért örömmel láttam, hogy a fán besötétedik.)
Papíron megrajzoltam, majd kivágtam egy szívformát, és elsétáltam vele egy barkácsboltba, ahol tudtam, hogy méretre/formára tudnak vágni. Majd otthon két rétegben lefestettem, és az előszoba egyik ajtajára akasztottam, egy madzagon lógó krétával. Leegyszerűsíthető ez a folyamat, ha találsz otthon egy barkácsolni szerető családtagot.
Mondanom sem kell, hogy a család kedvence lett, és több krétát is elő kellett szednem, hogy mindenki kitombolhassa magát. Szóval, tényleg jól sikerült kis Valentin napi apróság lett.
Fogadjátok Sok Szeretettel!
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése