Hogy napokig nem aludtam előtte? Az azt hiszem látszódott a karikáknak hála, ám olyan kreatív csapat jött össze a szombat délelőtti workshopra, hogy az minden fáradságot mellőzött.
Mi is volt ez és hogyan kezdődött?
Pár hónappal ezelőtt azzal keresett meg az egyik ügynökség, mit szólnék ahhoz, ha én lennék egy hónapra a Praktiker bloggere illetve ha levezényelhetnék egy kreatív workshopot. Ötletekből nálam sosincs hiány, ezért aztán rögtön igent mondtam, hogy utána már csak a megvalósítás hogyanján törjem a fejem.
A workshopon készített lámpás szűk keresztmetszete a konzervdoboz volt. Mivel nem igazán vágytam ilyen mennyiségű húskonzerv elfogyasztására, ezért felhívtam a gyárat, ahol kedvesen felajánlottak a számunkra jónéhány, még sosem használt edényt, amiért utólag is nagyon hálás vagyok. :)
Ami pedig a workshopon történt, az maga volt a csoda. Bár a fúró használata első pillantásra sokakban rémületet keltett, ám az akril és az üvegkontúr festék már mindenkiből előhozta a szunnyadó kreativitást.
Végül pedig jöjjenek a képek, amelyek magukért beszélnek!
2 megjegyzés :
Nagyon kreatív vagy , Ágikám!
És szervezni is nagyon tudsz, kár, hogy ilyen nagy a távolság, szívesen ott lettem volna.
Biztosan szépen világít majd egy nyugodt nap után, az esti pihenésen, a teraszodon. Üdv, Olgi néni.
Olgi néni! Köszönöm a kedves szavakat. :))
Tényleg kár ezért a nagy távolságért. Remélem majd lesz egy következő alkalom is, amit könnyebb lesz megközelíteni. :)
Megjegyzés küldése