Amikor belépsz egy kertbe, akkor ott rögtön érzelmek és hangulatok járnak át téged. Mondhatnánk, hogy ezek láthatatlan dolgok, de igazából nem azok. Mindenki ösztönösen szeretné létrehozni álmai kertjét, azt a helyet, ahol jól érzi magát és kipihenheti a hétköznapi stresszt. Ezek a helyek lehetnek kicsik vagy nagyok, a hangulatuk merőben más és más a tulajdonos megélt élményeitől és egyéniségétől függően.
Nekem akkora szerencsém van (Vagy nem. Döntsétek el ti!), hogy már sokadik kertemben próbálhatom ki milyen térhez milyen kert illik. Rájöttem, hogy nagyon sok kertstílust szeretek, és nagyon sokban el tudom magamat képzelni. Így inkább a házhoz és a térhez igazítottam terveimet.
A veteményes kertet pedig ennek a koncepciónak közepébe helyeztem, mintegy ékszerdobozként.
Eszközök és anyagok egy része a Praktiker-ből érkezett:
- Geotextilia
- Mérőszalag
- kavics takarás
- Gereblye
- Ásó
- Fa anyag (deszka+léc)
- Pozdorja csavar
- Csuklópánt
- Vakondháló
- Vakond háló fém leszúró
A kert közepén ki lett egyenlítve a talaj és geotextília került rá.(A munkának ezt a részét nem én csináltam, mert valószínű még még mindig lapátolnék, annyi földkupac volt itt összedobálva.)Majd kijelöltük a lehetséges középpontot és onnan elkezdtük egyesével lerakni a veteményes ágyásokat.Mióta készültem már a munkának erre a részére 😀
Kényelmes 80 cm- es távolságot hagytunk az ágyások között.
Ezek után 10 cm-es fedés ráhagyásával ki lett vágva a geotextilia és beborítottuk vakondhálóval.A hálót minél több helyen rögzítettem az erre kitalált fém vakondháló leszúróval. Nagyon aktív vakond család lakik a kertünkben, így igyekszem biztosra menni. Bár egy vakond érzékeny orra nem tud ellenállni a finom falatoknak, és a mi kertünk valószínűleg tele lehet sok finomsággal.
Másnap került sor a feltöltésre. Mivel a kertben nagyon jó minőségű kerti föld volt, ezért csak alaposan ki kellett gyomlálnom és mehetett vissza az ágyásokba.
A kertben használt rusztikus téglákkal körbekerítettem az ágyásokat, így kiemelve a végleges rombusz formáját és kontrasztot adva a szürke kavics takarásnak.
Még szükség lesz egy vékony lazúros festésre, hogy a téltől és nedvességtől megvédjem.Tavasszal pedig kezdődhet a munka.
Mai posztomban szponzorált tartalmat olvashattatok.
Ha kíváncsiak vagytok a folytatásra, akkor tartsatok velem a későbbi kert bejegyzéseimben is.
Már biztosan lesz folytatása! 😀
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése