Andrea leanderek teleltetéséről szóló bejegyzésében mindenki megtalálja a számára szükséges információkat. Ha csak egy cserép ül a balkonodon vagy egy egész erdőnyit nevelgetsz a teraszon, akkor most van itt az alkalom, hogy hasznos információkkal felvértezve készülj a télre.
Fotók: Heyek Andrea |
Bármennyire biztató is még időjárásilag a helyzet, sajnos szeptemberben már ősz van, fel kell készülnünk a leanderek teleltetésére. Természetesen ezt is, mint mindent, mindenki másként csinálja, de akinek még nincsenek meg a bevált tapasztalataik, azok tán hasznát látják az enyéimnek.
Augusztus végére általában befejezem a metszéseket és az átültetéseket. A metszésnek több célja lehet, az egyik például a helyhiány, de többnyire inkább a csinosabb forma elérése. Vagy esetleg a hajtásokról újabb növények létrehozása miatt vállalkozunk erre a nem is olyan egyszerű feladatra.
Én ilyenkor ősz elején gyakorta feláldozok metszéssel néhány virágot annak érdekében, hogy hamarabb beinduljon a megszokott "hajtásosztódás", ami általában a virágzást követi. Úgysem igazán üdítő látvány egy-egy magtokokat himbáló, pár virágot nyitó buga. Persze ha meg akarunk tartani egy-egy magtokot, akkor meg kell tartanunk az egész bugát. Ezek a magtokok tél közepén fognak majd kinyílni, addigra már beérnek benne a magok, amiket ki lehet kigyűjteni, aztán..., de a magoncozás folyamata már egy más fejezetet érdemel! Mindenesetre fontos a jövő évi virágzás szempontjából, hogy az új hajtások még az adott szezonban beindulhassanak, és ennek gátló körülményei lehetnek a fenn tartott bugák. Bár ha alaposan belegondolok, akkor egyáltalán nem biztos, hogy nem csak esztétikai előnye van a levágásuknak, hiszen a természetben senki nem vágja le őket, mégis kora nyártól ezerrel virágoznak! Viszont az is tény, hogy ezeken a bugákon és magtokokon nagyon szeretnek megtelepedni a teleltetés alatt a levéltetvek. Én levágom őket, de természetes mindenki a saját belátása szerint dönthet.
A másik fontos cél a nyár végi metszésnél, hogy hajtásokat gyűjtsünk, és persze nagyon fontos, hogy a levágott hajtások gyökerei időben kinőjenek, és legalább részben be tudják szőni az új földet. Ezeket a kis növényeket legalább hetenként locsolni kell majd a teleltetőben, nem száradhatnak ki! Sokan nem a teleltetőben, hanem valamilyen fűthető és világos helyiségben tartják, jó esetben déli fekvésű ablak mögött, de ilyen helyzetben nagyon kell figyelni az atkákra!
Az átültetések azért fontos, hogy időben megtörténjenek, mert ha a növény túlságosan beszőtte már a földet, akkor nehezebben tudja télen tartani a nedvességet. Viszont még veszélyesebb, ha túl későn történik meg az átültetés, mert akkor a gyökerek esetleg nem tudják feldolgozni a földből a nedvességet és berothadhat a gyökérzet a folyamatosan nedves közegben. Sajnos nekem két nagyon kedves leanderem járt így tavaly télen, pedig elég régóta tudom, amit itt leírtam, mégis túl nagy cserépbe ültettem őket. Természetesen, mint minden, ez is függ a teleltetőhely milyenségétől, ha melegebb, akkor kisebb a veszély, mint hidegben. Tapasztalataim alapján gyökérmetszéses átültetést semmiképpen NEM ajánlanék ősszel, főleg nem hideg teleltetőhely esetén.
A szeptemberi, októberi hűvösebb, esősebb idő sokat árthat az élősködőknek, amiket nem sikerült korábban kiirtanunk, de maga a levelek megtisztítása is fontos teleltetés előtt. Ha lehetséges, tényleg tartsuk a leandereket esőnek kitett helyen, olykor ha tehetjük, érdemes lefektetnünk a növényeket, hogy a levelek alját is érje az eső. Az viszont nem célszerű, hogy tálka is legyen hosszabb ideig alattuk, és sokáig álljanak a hideg vízben. Októberben már inkább óvjuk leandereinket a csapadéktól, mely a hidegben esetleg gombásodás kezdődhet.
Abból is láthatjuk, hogy van valami abban a globális felmelegedés dologban, hogy évről évre később kell leandereinket behordani. Régebben október közepe táján bizony előfordultak -6 fok körüli hőmérsékletek, de tavaly már csak azért vittem be őket december elején, mert hát mégiscsak hogyan néztek volna ki, ha még karácsonykor is kinn vannak?:-) Aztán, ha jól emlékszem, igazán veszélyes fagyási helyzet tavasszal volt, sokan már kivitték a hajtós leandereiket, és meg is bánták! Mindenképpen az időjárási helyzetnek megfelelő időpontban javasolható a teleltető helyre szállítás, természetesen minél kevesebbet vannak benn, annál jobb nekik. Persze ez kisebb számú leander esetében egyszerűbb, de akinek nagyon sok van, az nehezebben alkalmazkodik az időjáráshoz, inkább kényszerül a neki megfelelő időpontban elvégezni ezt a feladatot.
Ha hideg a teleltetőnk, akkor talán elkerülhető az őszi megelőző permetezés, de azért az soha nem árt behordás előtt. Ahány teleltetőhely, annyiféle előkészületet igényel, de a tél szerencsére még odébb van.
Hideg, sötét
teleltető, vagyis pince: Ne féljünk az ilyen teleltetési lehetőségtől, én is
így tartom a leandereimet, és nagyon elégedett vagyok. Azt szoktam mondani,
hogy többnyire úgy hozom fel őket tavasszal, ahogy levittem őket télen. Nem
sárgulnak a levelek, nem bogarasodnak. A locsolás persze nem könnyű, mérettől
függő, a legnagyobbakat havonta, a kisebbeket kéthetente locsolom.Nagyon
szélsőséges, erősen fertőzött növények
esetében szaporodhatnak a kártevők, különösen az atkák. Az atkák a legrafináltabb és legnehezebben
kezelhető élősködők télen, nyáron egyaránt, ezért csak azt mondhatom, mindent
meg kell tennünk ősszel annak érdekében, hogy ne atkásan tegyük a teleltetőbe
leanderünk! Hogy mit tegyünk ellenük,
erről írok majd.
Hideg, világos
teleltető, télikert, üres szoba: Sokan
úgy gondolják, ez a legjobb, de azért nem veszélytelen, hiszen hosszan tartó
napsütéses időkben nagyon is felmelegedhet a helyiség, a locsolás
szükségessége sem annyira kiszámítható,
az atkák meg bizony nagyon kihasználják a lehetőségeket! Ha nagyon figyelünk,
ez esetben biztos hamarabb kezdődik a virágzás, mint a pincében mély álmot
alvóknál.
Meleg hely, mint
pl. fűtött lépcsőházak, szobák: Ilyen helyeken a melegtől nem lassul le az élet a növényekben, folyamatosan
fejlődnek, de korcs hajtásokat, sőt, akár virágokat is hoznak, és a kártevők
kedvelik a számukra is kényelmes körülményeket! Többnyire komoly tavaszi
metszés lesz a vége!
Meleg, sötét
lépcsőházak, pincék, folyosók: Ennél rosszabb nincs, itt is van fejlődés, de
végképp korcs növény a következmény, és ez az élősködők eldorádója.
Az mindenképpen fontos, hogy a lehető leghamarabb kártevő mentessé tegyük a növényeinket, amiben az eső és a hidegebb idő nagy segítségünkre van. Szokatlanul meleg ősznél veszélyesebb a helyzet, akkor bizony ha tiszta is a növény, két Nissorunos permetezéssel bizakodóbban indíthatjuk majd a teleltetést. Ez a Nissorun kifejlett atkákra azonban nincs hatással, csak a még kifejletlen petékre, amik szívogatják a levélzet és a szár nedveit. Jó találmány, nyár elején is bevethető, de ha már van pár aktív atkánk, akkor bajba jutunk, tehát időben kell permetezni. Ha bizonyosak vagyunk abban, hogy van atkánk, akkor a Sanmite az egyik legismertebb szer, amit használhatunk, de sajnos ettől fehér foltosak lesznek a levelek. Általam is kipróbált lehetőség a foltok
elkerülésére, hogy Nonitot tegyünk a permetlébe. A Nonit egy olajos
tapadásfokozó szer, így a permetszer hatásfoka is nagyobb lesz.
A Vertimec az egyik leghatásosabb permetezőszer atka ellen, de sajnos az nem szabad forgalmú, ám próbálkozni lehet, többnyire adnak az üzletekben, ha nagyon kérjük. Ha kevés a leanderünk, akkor a Compo cégnek van egy nagyon jó, ám sajnos elég drága szere, Axoris Insekten-frei AF. 750 ml-es világoszöld szórófejes flakonban adják, azonnal felhasználható. Drága, de nem érdemes spórolni vele, mert ha a szárakon maradnak atkák, idővel újra felszaporodnak.
A hűvös, nedves időben megjelenhetnek a gombabetegségek, de ez elég ritka jelenség. Az viszont gyakori, hogy nyirkos teleltető helyeken, főleg ha meleg is van, gombásak lesznek a leanderek. Leggyakrabban a Dithanét használtuk, de attól fehér foltosak lesznek a levelek, amit azért jobb lenne elkerülni, és ez esetben is bevethető a Nonit, ráadásul a szer hatása is jobb lesz.
Az egészséges leandereket amúgy nagyon ritkán támadják meg hosszabban tartó esőtől a gombák, teleltetés alatt is csak akkor, ha nedves a pince. Arra majd minden esetben figyeljünk, hogy átázott növényeket lehetőleg ne tegyünk a teleltetőbe.
Egyre kevesebb sajnos a virág, ami van, az is apró, esetleg deformált, vagy épp furcsa, szokatlan színe van. De azért örülünk nekik miközben tettben és lélekben sajnálattal, de készülnünk kell a télre.
A cikk és a képek forrása: Miért éppen leander? |
Ha tetszett, akkor olvass bele ezekbe is:
2 megjegyzés :
Sziasztok!
A posztban írtam a Sanmite és a Dithane nevű szerek "mellékhatásáról", vagyis a pöttyös levelekről. Időközben egy kedves leanderes ismerősömtől megtudtam, hogy ha Nonit nevű tapadásfokozót teszünk a permetléhez (5 literhez negyed kupaknyit), akkor nem csak a hatás jobb, de ronda pöttyök sem lesznek! Kipróbáltam, működik!
Üdv.
Köszönöm :)
Megjegyzés küldése