Átnéztem tegnap a veteményeskert ágyásait és miközben megláttam a frissen kihajtott rukkola leveleket az ágyásban, azon gondolkodtam, hogy a régi népi megfigyeléseket - amelyek lassan már alig vagy egyáltalán nem jelentenek a kertészkedők számára biztos támpontokat -, mivel tudnánk helyettesíteni.
A fenti elmélkedésem eredményeként megszületett egy új népi kerti megfigyelés:
"Ha kihajtott a rukkola, vesd el a magokat!" ;)
Így aztán még tegnap este magokat ültettem a palántázó tálcába.
Míg a paradicsom magokat fél centiméter mélyre ültettem, addig a bazsalikomot felszínre vetettem, amit szinte csak jelképesen takartam be termőfölddel. A mángold izgalmas formájú magjai pedig egy centiméter mélyre kerültek.
A jó palántázó földnek morzsalékosnak lennie némi vízáteresztő képességgel, és ez utóbbit legkönnyebben hozzákevert homok segítségével érhetjük el. Nekem nem sikerült jó minőségű földet venni, és sajnos homok sem volt itthon, de már nem volt kedvem tovább várni. Ez utóbbit különben utólag is rá tudom szórni, így segítve a jobb vízáteresztő képességét.
Vonalzóval elkészítettem a megfelelő mélységű árkokat, ahová lehetőség szerint egyenletesen beleszórtam a magokat. A jelölő pálcikák elhelyezése után minden sort óvatosan betakartam földdel, majd egy erre a célra vásárolt spricnivel (fontos, hogy ne legyen vegyszeres a flakon) jó alaposan benedvesítettem a talaj felső rétegét.
Végül ráborítottam a frissen vásárolt palántázó burát (az előző sajnos megrepedt, majd egyik költözésünk alkalmával elajándékoztam), ami segít napközben párásan tartani a levegőt. Fontos, hogy naponta hosszabb - rövidebb időre szellőztessük át a melegházat, mert e nélkül csak a gombás fertőzéseknek adunk szabad utat.
Neked milyen megfigyelések adják a biztos támpontot a kertészkedéshez?
Ha tetszett, akkor olvass bele ezekbe is:
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése