Házi workshop-unk alkalmával Mónika egy különleges őszi hangulatú csokorral indított.Alkörmös terméseket fogott össze két különböző színű amaránttal (zöld és bordó - mindkét fajtát a kertemből szedtük) és mahóniával (ezt pedig Mónika hozta a saját kertjéből).
Miközben mutatta, hogy hogyan is kell beigazítani a virágfejeket és a virágszárakat, azt is megmutatta, hogy hogyan fog a végén egy tömör egységet alkotni a szár rész, miközben a tetején egy laza szüreti mulatságot idéző kompozíció tekint vissza ránk.
Na jó, ez az utóbbi csak az én asszociációm, de valahogy mégis nehéz ettől elvonatkoztatnom, amikor ezt a különleges bársonyos színvilágú csokrot nézegetem itt a kertben.
Az egész folyamat úgy kezdődik, hogy letisztítjuk a virágok szárát...
A zöld amaránth lecsüngő fejét érdemes kitámasztani egy erősebb szárú növénnyel.
Majd utána spirálisan jöttek szép sorban, a kertem virágai.
A lila, a zöld, a rózsaszín és a némi narancssárga, ezzel a csüngő habitusával csodás laza csokrot eredményezett.
Majd Mónika szorosan összekötözte...
Alul egyenesre vágta a virágcsokor szárait...
És végül találtunk egy vödröt a kertész asztalkám aljában, ami tökéletesen megfelelt e csokor tárolására.
Sokszor kaptam már kaptam olyan kritikát, hogy:
"Semmi értelme kerti virágokból csokrot kötni, mert másnapra ezek már úgyis kidobásra szorulnak."
Itt a kép, hogy ez mennyire nem igaz minden esetben és minden virágra: Ez a virágcsokor itt már KÉT NAPOS. Szerintem a szőlő jobban megszenvedte, hogy kinn hagytam. :)
Ha tetszett, akkor olvass bele ezekbe is:
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése