Pár évvel ezelőtt találkoztam egy nagyon kedves kertész baráttal, aki miután elbeszélgettünk vagy 3-4 órát, annyit mondott: "Te mennyire más vagy, mint amit gondoltam rólad." (érezhetően pozitívan csalódott)
Ez a mondat akkor megragadt bennem: Vajon mit gondolhattok rólam?
Hát most megírtam ezt a posztot.
👉Amit látsz: „Bármilyen kert témához hozzá tudsz szólni”
👉Ami mögötte van: Nem mindenhez tudok hozzá szólni, de nagyon széleskörű a tudásom és folyamatosan képzem magam. Nem csak magyar, hanem nemzetközi szakirodalmakból is. Könyves szekrényünkön több polcot csak kertészeti könyvek töltenek ki. Az egyetemi kölcsön könyveknek meg már csak az asztalon marad hely.
👉Amit látsz: „Szinte minden felületen folyamatosan jelen vagy kert témában”
👉Ami mögötte van: Igen, ez igaz. Igyekszem sok felületen jelen lenni. De nem tegnap kezdtem és rengeteg munkaórám van abban, hogy ennyi anyagot létrehozva segítsek a kertészkedés téma iránt érdeklődőknek.
Egészen a kezdetektől azt fogalmaztam meg magamnak küldetésként, hogy a kert szeretetét és az alap kertészeti trükköket minél több emberhez eljutassam.
👉Amit látsz: „Ki tudsz állni a színpadra gyomorgörcs nélkül?”
👉Ami mögötte van: Gyomorgörcsöm nekem is van. Anélkül nem is szeretek színpadra menni, mert szükségem van a megfelelő mennyiségű adrenalinra a jó teljesítmény eléréséhez.
Mivel évekig színpadi jelenlétet tanítottam és versenyekre készítettem fel fiatalokat, ezért tudom, hogy hogyan és miként kell egy - egy megmérettetésre felkészülni.
Számomra minden esetben az a cél, hogy a lehető legtöbb kert-információt a lehető legszínesebben adjam elő, azoknak, akik eljöttek meghallgatni.
👉Amit látsz: „Egyik napról a másikra megtanultál rajzolni?”
👉Ami mögötte van: Még általános iskolában egy rajztanárom úgy gondolta, hogy szinte művész iskolákra jellemző projekt munkákat végeztet velünk, bár mi nem voltunk művész osztály. Egyszerre volt izgalmas és nyomasztó, mert rajzból lehetett akár 2-3-st is kapni, ha valaki nem tudott minőségileg végezni időre egy – egy projekttel.
Bár nagyon szerettem rajzolni, sosem gondoltam, hogy kiemelkedően tehetséges vagyok, így nem is gondolkodtam rajzolásban.
Viszont most szükségét láttam a kézi rajzolásnak és újra gyakorolni kezdtem. Kiderült, hogy a finommotorika sok mindenre emlékszik még a kezeimben.
Hát, ha nem is egyik napról a másikra, de pár hónapos gyakorlással újra felfrissítettem a rajztudásomat.
Ipar- és képzőművész pedig még mindig nem leszek 😄
👉Amit látsz: „Hogy lehet, hogy nálad, minden növény olyan szépen növekszik és virágzik a kertben?”
👉Ami mögötte van: Ezt a kérdést egy kertlátogatás alkalmával tették fel nekem. Akkor nem értettem és valószínű nem tudtam hozzá érdemben válaszolni. De már tudom.
Szeretem megfigyelni, majd elemezni magamban az eseményeket. Nincs ez másként a növényekkel sem. Ha egy növénynél felfedezek a kerti sétám során valami betegségre vagy hiányra utaló jelet, rögtön agyon elemzem a környezetét is, hogy mi okozhatta problémát. Azaz, nem feltétlen a tüneteket próbálom kezelni, hanem a kiváltó okot keresem és azt próbálom orvosolni. Ez más fajta gondolkodásmódot igényel, mint a „permetezzük agyon kertjeinket vegyszerrel”.
👉Amit látsz: "Két gyerekes anya vagy, akinek munka és család mellett még a saját képzésére is van ideje?"
👉Ami mögötte van: Hát nem egyszerű megoldani az időmenedzselést. Vizsgaidőszakban a család sok terhet le tud venni a vállamról az itthoni munkából. Amit meg nekem kell megcsinálnom, ott sakkozok a maradék idővel és preferencia sorrendeket állítok.
Ezt utóbbit meg kellett tanulnom az évek során.
Aludni pedig muszáj, mert kimerülten nem sikerülnek a vizsgák.
👉Amit látsz: „Egyik napról a másikra kerteket tervezel???”
👉Ami mögötte van: Nem gondolnám, hogy ez egyik napról a másik napra született elhatározás. Jónéhány kert tervezése áll mögöttem és már szinte egy megszállottságnak mondható gondolkodásmód, ami évtizedek alatt alakult ki bennem. Azaz szinte mindenhol és minden esetben zöld terekben gondolkodom. (Hogyan lehetne jobban, másként, egyedibben, használhatóbban, élhetőbben és stb...)
Nagyjából tizenöt évvel ezelőtt (akkor volt a kisebbik 1 éves) merült fel bennem először az a gondolat, hogy egyetemi végzettséggel erősítsem meg magamban ezt a tudást és ezt az elhivatottságot. De a családi események magukkal ragadtak és erre nem nagyon maradt energiám. Így maradt az önképzőkör és a fent említett több polcnyi kertészeti irodalom begyűjtése.
Lassan a jelenlegi képzésem végéhez közeledve, úgy érzem, hogy megérte idáig várni.
Biztos van még egy csomó dolog, ami kívülről látszik egyféle módon.
Ám, ha mögé nézünk, akkor meglátjuk azt a rengeteg munkát, küzdelmet és megszállottságot, ami egy – egy szimpla fotó, poszt vagy kertterv mögött bújik meg.
Remélem sikerült ezekkel a válaszokkal jobban megértened a miérteket, hogyanokat és a szüntelen kertrajongásomat.
Ági
A szerző: Borbás Ágnes
0 megjegyzés :
Megjegyzés küldése